Ízelítő a fotóalbumból:

ez mind van nálunk:

- három étterem (wifivel),
- szálláslehetőségek,
- benzinkút (LPG is),
- háziorvos,
- fogorvos,
- gyógyszertár,
- négy élelmiszerbolt,
- két műszaki bolt,
- posta,
- takarékszövetkezet,
- két ATM,
- két játszótér,
- vízpalackozó üzem (Garai),
- sörgyártó üzem (Király),
- autószerelő (gumi is),
- METRO raktár,
- a környék legszebb vasútállomása,
- kiváló mobiltérerők (3G, 4G),
- iskola, óvoda,
- Művelődési Ház...

Statisztika

JoomlaWatch Stats 1.2.8b by Matej Koval

Országok

70%HUNGARY HUNGARY
13%UNITED STATES UNITED STATES
3.7%SWITZERLAND SWITZERLAND
1.9%GERMANY GERMANY
1.7%UNITED KINGDOM UNITED KINGDOM
1.7%CZECH REPUBLIC CZECH REPUBLIC
1.3%AUSTRALIA AUSTRALIA
0.8%AUSTRIA AUSTRIA
0.7%ROMANIA ROMANIA
0.7%CANADA CANADA

Látogatók

Ma:  28
Tegnap:  29
Ezen a héten:  149
A múlt héten:  209
Ebben a hónapban:  420
A múlt hónapban:  934
Összesen:  15540


KÖZADATKERESŐ

Településtörténet

Visszaszámlálás...

Ebből az évből

már csak



Countdown
expired

BÜSZKESÉGEINK

Banner

Élelmiszerbank

Balatonszentgyörgyöt a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatja.

Településtörténet PDF Nyomtat Email
SatartlapGoogle bookmarkTwitterFacebook

 

Római és népvándorlás kori leltek is bizonyítják, hogy Balatonszentgyörgy és Fenékpuszta között ősi, balatoni átkelőhely volt. Területünkön az első ismert helységnév Besenyő, a honfoglalás utáni időből. Nevét a letelepített besenyőkről kapta. Még a XIV. században is ezen a néven említik. Ez a helység a vasútállomás és az Egry József utca nyugati része közötti kisebb kiemelkedő háton volt. Bizonyságát az 1969-ben megtalált - csatornázás alkalmával átvágott - XV-XVI. századból származó lakóház és szemétgödör maradványok adták.

Szentgyörgy S. Georg néven szerepel a XVI. századi térképen. Névadó templomával először 1298-ban került oklevélre. A templom a mai temetőben állt. A XV. században Mentő-Szentgyörgy és Sárköz-Szentgyörgy alakban fordul elő. A település 1403-ban Gordovai Fanchi László birtoka, de 1454-ben a Szentgyörgyi családnak is ott volt földesúri joga. 1480-ban Szentgyörggyel határos Berény, Bottyán, Keszi, Oszlár és Ságfalu. Feltételezett helyük Keszi a falutól dél-keletre, Oszlár keletre (Balatonújlak közelében), Ság dél-keletre Kéthely irányában.

Az 1550. évi adólajstrom bizonyítja a kettős település létezését, amely szerint Egyházas-Szentgyörgy Pető Mihály tulajdona, Sárközi-Szentgyörgy pedig közös Kereszturi Imrével. Valószínű, hogy Sárközi-Szentgyörgy azonos a volt Besenyővel.
A Szentegyházi dűlőben a volt Bari majortól keletre állt a XII-XVI. századi Bar falu. A Battyán birtok ékelődött be Szentgyörgy és Bar közé.
1566-ban ért ide a török veszedelem: mindkét Szentgyörgy és Battyán elpusztult. A lakosság a Balaton nádasába, a Diás-szigetre menekült.
A török világ után 1699-ben - a vörsi plébánián található névsor szerint - Balatonszentgyörgyön 8 birtokkal (jobbágytelekkel) rendelkező család élt.

Balatonszentgyörgy mai nevével 1722-ben alakult községgé. Addig Balatonberény pusztájaként szerepelt. E terület urai 1726-ban a Festeticsek lettek. A XVIII. század közepén az 1742-ben Bél Mátyás által említett vörsi rév Battyánpusztára került, majd 1823-ban végleg Balatonszentgyörgyre helyezték. 1839-ben Festetics László megépítette a Balaton hídját, illetve a Csillagvárat. A XIX. század elejétől halász céh is működött Balatonszentgyörgyön. Az 1848-as szabadságharc a falut nem érintette. A kolerajárvány 1855-ben érte el a községet.
1858-ban kezdték a vasútállomás építését, és 1861-ben fejezték be. A vasútállomás neve: „Keszthely külső pályaudvar” volt. 1886-1887-ben épült meg a vasúti szárnyvonal. 1893-ban a somogyszobi, 1895-ben pedig a zalavölgyi vasúti pálya épül meg, s ezzel vált Balatonszentgyörgy a századfordulóra vasúti csomóponttá.

A lakosság száma ekkor már 1162-re növekedett, a házak száma 116 volt.

Ez időben kapott a község orvost. A létbizonytalanság elől 22-en mentek el szerencsét próbálni Amerikába. 1904-ben az iskolát két tantermesre bővítették, és második tanítót is fogadtak a 133 gyerek mellé.
1903-ban új téglagyár épült a fáskemence szomszédságába. Az I. világháborúban 33 szentgyörgyi vesztette életét. 1919-ben Tanácsköztársaság idején a vezetők változásán kívül semmi sem történt a faluban. Bukása után a vezetőknek bántódása nem esett.
1922-ben a Nagyatádi Szabó-féle földreform folytán kétszer 19 hold szántóföldet, 45 hold rétet és 19 hold házhelyet osztottak ki a földínség csillapítására. Az Új utcában, amelyet akkor „Proletár utcának” csúfoltak (ma Egry József utca) azonnal hozzáláttak a juttatottak közös segítséggel, kis házaik építéséhez. 1925-ben új harangot vett, 1927-1928-ban új templomot építtetett a falu lakossága; főleg közadakozásból, gyűjtésből.

1932-ben a község lakossága 1440 fő. A házak száma 223.

A II. világháború idején a front közeledtével német csapatokat szállásoltak el a faluban. Német páncélvonat a vasútállomáson, német hadikórház a battyánpusztai kastélyban és német temető 116 halottal az állomás mögött. Mellette nehéz tüzérségi állások fokozták a bizonytalanságot. A visszavonuló egységek felrobbantották a vasútállomáson a síneket és a Zala-hidakat. Balatonszentgyörgyön 1945. március 30-án - nagypénteken - ért véget a II. világháború. Balatonszentgyörgy vesztesége 47 fő volt, emlékművük a hősök és polgári áldozatok nevével a templomkertben áll.

1948-ban villanyt kapott a falu.

1950. október 22-én alakult meg a Községi Tanács. Még ebben az évben megépítették a Kultúrházat. 1951-ben a Festetics kastélyban nádüzem kezdte meg működését, Földműves Szövetkezet is alakult. 1952-ben körzeti iskolát hoztak létre. 1956-ban létesült az ERDÉRT telep. Az 1956-os évben más említésre méltó esemény nem történt.

Mezőgazdasági termelőszövetkezet a forradalom idején 1959-ben Csillagvár néven alakult, majd 1962-től a mai napig battyánpusztai székhellyel, Dél-Balaton névvel működik. 1959-ben a Csillagvárnál az Idegenforgalmi Hivatal a végvári vitézek emlékére múzeumot rendezett be. 1960-ban megépült a Csillagvár utca. 1964-től az új orvosi rendelőben körorvos majd fogorvos kezdte meg működését. 1966-ban - Balatonberény, Hollád, Tikos, Vörs községekkel - Községi Tanács alakult a községben. 1968-ban új, modern téglagyár építését kezdték meg. 1972-ben társadalmi összefogással óvodát hoztak létre.

Az 1976-1977-es évektől van vezetékes ivóvíz, 1989-től gázvezeték, 1991-től kábeltévé, 1992. február 3-tól helyi műsorszolgáltatás működik a községben. 1996. őszén megkezdődött a csatornahálózat kiépítése. A teljes közművesítés 1999-re fejeződött be. A képviselő-testület 1998-ban a község észak-keleti részén Bodon néven új utcát alakított ki. A következő években az önkormányzat beruházási és felújítási tevékenysége révén tovább gazdagodtak és szépültek a község közterületei, középületei. Megépült az új Mise úti csomópont, a Keszthely felé vezető kerékpárút, a temetőkben bővült a ravatalozó, javultak a parkolási lehetőségek és a falu korszerű közvilágítást kapott. Battyánpusztán futballpálya létesült. A Művelődési Ház teljes rekonstrukciójával a közösségi színtér is megújult.

A helyi közszolgáltatásokban az informatikai eszközök alkalmazása egyre jobban elterjedt. A község belterülete fokozatosan bővül, megindulnak a Csillagvár utcától keletre egy új lakóterület kialakításának előkészületei. A külföldiek ingatlan vásárlásai következtében ma már 40-50 - főként német anyanyelvű - család lakik hosszabb-rövidebb ideig a faluban.

A település fejlődésében új szakaszt nyitott az M7-es autópálya továbbépítése, de legalább ennyire fontos az itt élők nyugalma érdekében a 76-os út elkerülő szakaszának tervezett magvalósítása.

A Köztársaság kikiáltását és a szabad választásokat követően 1990. október 10-én tartotta alakuló ülését a 10 tagú képviselő-testület. Ezt követően jött létre Balatonszentgyörgy, Hollád, Tikos, Vörs községek körjegyzősége Balatonszentgyörgy székhellyel. A körjegyzőségből 1992. január 1-jén vált ki a település, így 1993. december 31-ig polgármesteri hivatal működött a faluban. A következő évben Balatonszentgyörgy székhellyel Balatonszentgyörgy és Tikos községek körjegyzősége alakult meg. A napi kihívások napjainkra még szükségesebbé tették a körültekintőbb gazdálkodást, így 2007. január 1. óta ismét Balatonszentgyörgy, Hollád, Tikos, Vörs községek körjegyzősége működik Balatonszentgyörgy székhellyel. Az önkormányzat a szomszédos településekkel közösen tartja fenn az általános iskolát, a falugondnoki és a gyermekjóléti szolgálatot. Statisztikai besorolása és a körzetközponti feladatok Marcalihoz kapcsolják a települést. Tagja a Dél-nyugat balatoni és Kis-balatoni kistérségi társulásoknak is.

A község fejlődő település, közösségi szolgáltatásai révén a környező falvak mikroközpontja. Idegenforgalmi szempontból is látogatott, mely főként a Csillagvárra, a Talpasházra, a Kis-Balatonra irányul. A falu és a környező települések lakosainak munkalehetőséget biztosít a vasút, a posta, a Mg. Szövetkezet, a téglagyár, a szolgáltatások, valamint a bővülő közép- és kisvállalkozások.

Jelenleg a község állandó lakosa 1685 fő, a lakóházak száma 647.

Balatonszentgyörgy közigazgatási területe 2380 ha. A község külterületének egy része a Balaton-felvidéki Nemzeti Park körzetéhez tartozik. A védett terület nagysága 659 ha. A Balaton tóból 359 ha terül el Balatonszentgyörgyön, továbbá a Zala folyó torkolata 4797 m2-rel.

Utolsó frissítés: 2011 április 05. (kedd) 08:53